Vörösterror az Országházban

1919. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltása után a Forradalmi Kormányzótanács hozzálátott a diktatúra karhatalmi alakulatainak felállításához. Ugyanezen időszakban hozta létre Cserny József a Lenin-fiúk néven hírhedté vált több száz fős terrorosztagát is, melynek célja a Tanácsköztársaság vezetőinek védelme és az ellenforradalminak ítélt mozgalmakkal és személyekkel szembeni fellépés volt. Cserny József, Kun Béla javaslatára, 40-50 legmegbízhatóbbnak tartott emberével 1919 áprilisának végén beköltözött az Országházba mint a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának V. alosztálya. A Korvin Ottó vezette országos politikai nyomozó szerv kizárólagos feladata a Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló mozgalmak feltárása és elfojtása volt.


A Magyarországi Szocialista Párt gyűlése az Országház előtt (1919. április) (Forrás: Filmhíradók Online)

Az 1919. június 24-én kirobbant fővárosi katonai felkelés leverése után a politikai nyomozó osztály, illetve a Vörös Őrség is fokozott hajszát indított a diktatúrát megdönteni szándékozó ellenforradalmárok ellen. Az Országház termei rövid időn belül megteltek a letartóztatott ludovikás növendékekkel, illetve az akció további katonai és polgári résztvevőivel. Az egykori országházi foglyok pontos száma és névsora csak töredékesen rekonstruálható. A preventív céllal letartóztatott magas rangú politikai túszok között elsősorban a volt állami, katonai és egyházi vezetők, továbbá a gazdasági szféra leggazdagabb gyártulajdonosai szerepeltek. Fogolysorsra jutott számos volt országgyűlési képviselő, valamint a későbbi miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor és Szász Károly, a képviselőház egykori elnöke is.

B. Müller Tamás: Vörösterror az Országházban, 1919 című könyve a politikai nyomozó szerv kialakulását, Országházba költöztetését és működését mutatja be, valamint széleskörű forrásközlést nyújt a témában.

A letartóztatottak másik csoportjába a konkrét ellenforradalmi és tanácsköztársaság-ellenes cselekmények miatt elfogott személyek tartoztak. A vörös terror egyetlen, bizonyíthatóan az Országházban elhunyt áldozata Szőts András színművész és tartalékos hadnagy volt, akit a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozói fogtak el. Szőts András a Tanácsköztársaság ellen szervezett katonai puccskísérlet egyik irányítójának, Lemberkovics Jenő századosnak volt a jobbkeze. Halálának pontos körülményeit hosszas rendőri nyomozás és ügyészségi vizsgálat sem tudta kielégítően tisztázni: csak annyi bizonyos, hogy június 25-én vagy 26-án az Országházban vesztette életét.ó Osztályának V. alosztálya. A Korvin Ottó vezette országos politikai nyomozó szerv kizárólagos feladata a Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló mozgalmak feltárása és elfojtása volt.

Szőts András (1881–1919) (Forrás: Országos Széchényi Könyvtár)

A szovjetrendszer átültetési kísérletével a magyar társadalom jelentős tömegei szembefordultak. A vörös uralom idején a meggyilkolt ártatlanok száma máig sincs pontosan feltárva, egyes kutatók szerint a forradalmi bíróságok és a központi hatalom rendőralakulatai országosan 590 embert végeztek ki. A külső vereségek és a belső elégedetlenkedés hatására a Magyarországi Tanácsköztársaság tiszavirág-életűnek bizonyult; a Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-jén, 133 nap után lemondott.

Népgyűlés az Országház előtt. Középen Kun Béla beszél. (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény)

Feltöltve - 2019-03-21 04:28:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK