Az összetartozás erősítése

Dr. Redl Károly kezdetektől fogva szakmai vezetője a „Könyvtár, ami összeköt” című ösztöndíjprogramnak. Interjúnkban ismerteti a program létrejöttének körülményeit, annak programelemeit és a pályázás feltételeit. Kitér a más intézményekkel való együttműködésre, és megosztja velünk az elmúlt nyolc év során szerzett tapasztalatokat is.

Dr. Redl Károly

Kilencedik alkalommal hirdették meg az idei esztendőben A „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című programot. Annak idején miért és hogyan született meg az ötlet, hogy a jelenlegi országhatárokon túl dolgozó könyvtárosok részére egy ilyen programot szervezzenek?

A programmal kapcsolatos első lépésre akkor került sor, amikor a Magyar Könyvtárosok Egyesülete alapításának 75. évfordulójára készültünk. Az egyesület akkori vezetése úgy döntött, hogy erre az ünnepi alkalomra meghívja a határon túli magyar könyvtáros szervezetek vezetőit is. Amikor az Országgyűlés elnöke értesült erről a szándékról, jelezte, hogy szívesen találkozna a határon túli könyvtáros szervezetek vezetőivel. Kézenfekvő volt tehát, hogy a találkozót az Országgyűlési Könyvtár készítse elő. Így került sor 2010. november 30-án az Országgyűlési Könyvtár Deák-termében a találkozóra, amely a „Határon túli magyar könyvtárosok kerekasztala” címet kapta. A megbeszélés konklúziója az volt, hogy a házelnök bejelentette: 2011-től pályázatot hirdet határon túli fiatal magyar könyvtáros szakemberek számára. A leendő pályázat célja, hogy támogassa a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok szakmai együttműködését, alkalmat teremtsen az Országgyűlés törvényhozó munkájának tanulmányozására, és az Országgyűlési Könyvtár szakmai tevékenységének megismerésére.

Az elmúlt nyolc év alatt milyen tapasztalatokat szerzett a programmal kapcsolatban?

Talán az a legfontosabb tapasztalatom, hogy milyen fontos a résztvevők számára az összetartozás megerősítése és a személyes szakmai kapcsolatok kialakítása. Többször megfogalmazták a program résztvevői, hogy sokszor úgy érzik, elszigetelten küzdenek a kisebbségi magyar közösségek megtartásáért. A program során pedig megtapasztalják, hogy egy nagyobb szakmai közösséghez tartoznak, máshol is felmerülnek az ő problémáikhoz hasonló kérdések, és vannak jól hasznosítható, máshol már bevált megoldások. De sok esetben megtapasztalhatják azt is, hogy egyáltalán nem maradtak le a szakmai élvonaltól, és az ő általuk bemutatott példák erősítenek meg másokat.


Az ilyen rendezvények egyik eleme általában a kapcsolatépítés is. Az elmúlt években kialakított személyes ismeretségek konkrét együttműködési formákban is testet öltöttek?

A program egyik célja, hogy olyan személyes ismeretségeken alapuló szakmai hálózatot hozzunk létre, amely jól hasznosítható különböző könyvtárszakmai kérdések megoldására. Az elmúlt nyolc év során hét országból, több mint 30 különböző településről, 115 könyvtáros kolléga vett részt a programon. Az egy hónapos program befejezése után arra törekszünk, hogy folyamatosan életben tartsuk a Budapesten kialakult kapcsolatokat. Ennek számos módja van, például az évenként megrendezésre kerülő szakmai kirándulásra meghívjuk az előző években a programon részt vett kollégákat, hogy a régi barátságok felelevenítődjenek és persze legyen alkalom újabbak megszerzésére is. Az utolsó ilyen esemény tavaly novemberben, az Országgyűlési Könyvtár alapításának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi konferencia volt. A rendezvényre, amely csatlakozott a Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozójához, 57 olyan könyvtáros kolléga is eljött, aki az elmúlt évek során a program részese volt.
Természetesen olyan közösségi oldalt is működtetünk, amely alkalmas a gyors információk továbbítására, a szakmai és a privát életesemények megjelenítésére.
A dolog természeténél fogva a szakmai hálózat önálló életet él, mi nem töltünk be közvetítő szerepet. A jó kollegiális kapcsolatok miatt számos konkrét esetről tudunk mi is egy-egy sikeres akció nyomán, de persze nagyon sok olyan eset is van az együttműködésre, amiről mi már nem is tudunk.


Az ösztöndíjasok milyen feladatokat kapnak budapesti tartózkodásuk során?

A tapasztalatok sorában viszonylag hamar felmerült a kollégáknak az az igénye is, hogy jó lenne egy-egy könyvtár munkaszervezetébe bekapcsolódva konkrét munkafolyamatokban részt venni. Természetesen, ehhez meg kellett találni az együttműködésre kész partner könyvtárakat. Szerencsére a megkeresett budapesti nagy könyvtárak nagyon kedvezően fogadták a kezdeményezésünket. Közösen meg kellett határozni azt az optimális időkeretet, mely elég időt biztosít a valóságos munkavégzéshez, valamint a vendéglátó könyvtárak számára is befogadható mértékű plusz feladatot jelent, illetve nem feszíti szét a program korábban kialakított kereteit. A szervezés során évről évre igyekszünk úgy megtervezni a folyamatot, hogy mindenki érdeklődési körének megfelelő munkafolyamatba kapcsolódhasson be.
Az ösztöndíjat elnyert fiatal könyvtárosok feladatai: egy 20 perces bemutatkozó prezentáció készítése; az Országgyűlés működésének, a különböző parlamenti szervezetek munkájának megismerése; az Országgyűlési Könyvtár feladatainak, működésének megismerése; gyakorlati részvétel a könyvtári munkafolyamatokban; önálló csoportmunka, egy könyvtárszakmai kérdés feldolgozása; a magyarországi könyvtári rendszer megismerése; írásos beszámoló készítése az egy hónapos munkáról.


A sikeres pályázók minden évben ugyanazokból az elemekből összeállt séma alapján töltik el az egy hónapot Budapesten, vagy évről évre változik a programjuk?

Az elmúlt hét év során kikristályosodtak a szakmai program állandó elemei.
Az együttlét első napja mindig egy közös kirándulással vagy városnézéssel kezdődik, hogy feloldja a gátlásokat azok között, akik addig sohasem találkoztak. Ez az első néhány óra, amit kötetlen körülmények között együtt töltenek a program résztvevői, azt eredményezi, hogy az első hivatalos programon már oldottabban vesznek részt.
Természetesen az első napok alapvetően ismerkedéssel telnek, minden pályázó a személyes bemutatkozása után rövid, általában vetített előadásban ismerteti pályamunkáját, mutatja be munkahelyét és az általa végzett szakmai tevékenységet. A program további fontos eleme az Országgyűlés munkájának megismerése, mely részben előadások formájában történik, részben pedig különböző testületek tevékenységével való közvetlen ismerkedéssel. Általában ezzel párhuzamosan zajlik az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményének, szolgáltatásainak és különböző munkafolyamatainak megismerése, valamint nem maradhat el az Országház épületének részletes bemutatása sem. Ugyancsak az állandó programelemek közé tartozik a magyarországi könyvtári rendszer bemutatása a könyvtárlátogatások során, ahol rengeteg elméleti és gyakorlati tapasztalattal gazdagodnak ösztöndíjasaink. Különösen fontos a különböző könyvtári jó gyakorlatok megismerése, ami lehetőséget teremt arra, hogy az ösztöndíjasok hazatérve – figyelembe véve a helyi adottságokat – beépítsék saját szakmai munkájukba az itt látottakat.

Az állandó programelemek mellett minden évben további új elemekkel gazdagítjuk a programkínálatot. Csak, hogy néhányat említsek az elmúlt évekből:
Az Országgyűlés Háznagyának feladatairól Mátrai Márta háznagy beszélt. A Lakitelki Népfőiskola bemutatását Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vállalta. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának munkájáról Hörcsik Richárd, a bizottság elnöke adott tájékoztatást. Az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága tevékenységét Bellavics István igazgató mutatta be. Az Alkotmánybíróság tevékenységéről Bitskey Botond főtitkár tartott előadást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos tevékenységéről Szakály Sándor tudományos rektorhelyettes beszélt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem felújított épületének bemutatását Horváth József főtitkár végezte. A Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány határon túlra irányuló tevékenységéről Vraukóné Lukács Ilona kuratóriumi titkár számolt be.


Az Országgyűlés Könyvtára a program egészét egyedül szervezi vagy vannak együttműködő partnereik?

A program igényes megvalósítása elképzelhetetlen más intézmények bevonása nélkül. A kiemelt együttműködő partnerein közül néhányat szeretnék megemlíteni: Országos Széchényi Könyvtár, és a Könyvtári Intézet; Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Központi Könyvtára; Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára; Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, Kecskemét; Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára; Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum; Országos Idegennyelvű Könyvtár; ELTE Egyetemi Könyvtára; Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger; valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ.


A 2018-as ösztöndíjprogram könyvtáros és muzeológus résztvevői

Szintén közgyűjteményi szakembereket céloz meg az idén negyedik alkalommal megszervezésre kerülő „Múzeumok határok nélkül” című pályázat. Van átfedés, összefüggés a két felhívás között?

A program sikerét és elismertségét jól mutatja, hogy 2016-ban a házelnök a hozzá érkezett visszajelzések alapján úgy döntött, hogy Kárpát-medencei fiatal magyar muzeológusok számára hasonló programot hirdet meg. Így jött létre a „Múzeum, határok nélkül” pályázati program, amely hasonló filozófiával épül fel, mint a „Könyvtár, ami összeköt”. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy közös programelemeket alakítsunk ki, ezzel is gazdagítva az eddigi kínálatot, és jelentősen bővítsük a közgyűjteményi szakemberek hálózatát.


Mindkét pályázatot a fiatal, 40. életévüket nem meghaladó szakemberek számára írták ki. Miért ez a korosztály áll a két program fókuszában, ez mindig így volt?

Igen, már a kezdetekkor világosan megfogalmazott elvárás volt, hogy a program a fiatal szakemberek számára készüljön. Természetesen már az első pályázati felhívás megfogalmazásakor gondot okozott az életkor konkrét meghatározása. Akkor úgy döntöttünk, hogy ez legyen 35 év. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy folyamatosan nagy igény van az életkori határ bővítésére. Figyelembe véve a hozzánk érkezett igényeket, most a 40 éves életkornál húztuk meg a határt.


Kik és milyen feltétellel tudnak pályázni az idei évre meghirdetett programra?

A programra felsőfokú végzettséggel és dokumentálható könyvtárban/múzeumban végzett szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek, vagy középfokú végzettséggel rendelkező többéves könyvtárszakmai/múzeumi tapasztalattal rendelkező könyvtáros/muzeológus szakemberek pályázhatnak, akiknek életkora nem haladja meg a 40 évet. A pályázóknak rövid (5–8 nyomtatott oldal terjedelmű) pályamunkát kell benyújtaniuk.


A konkrét pályázati felhívások itt olvashatóak.

Az elmúlt nyolc év egyöntetű tapasztalata, hogy a nálunk töltött egy hónap nagyon sok pozitív élményt jelent, és alkalmas hosszantartó barátságok megkötésére, szakmai kapcsolatok kialakítására.

Biztatunk minden érdeklődőt, hogy induljon a pályázaton!

Feltöltve - 2019-06-14 10:30:00.
Kategória: HÍREK