A gondolattól az elhatározásig – az Országház építési tervének kiírása és szentesítése

135 éve, 1884. május 22-én Ferenc József szentesítette az Országház építésének jóváhagyásáról és végrehajtásáról szóló törvénycikket. Tekintsük át röviden az építés gondolatától a törvény szentesítéséig tartó időszakot!

Az állandó Országház tervezésének és építésének története végighúzódik az egész 19. századon. Létrehozására először az 1830-as országgyűlésen hangzott el formális javaslat, majd az 1839/40. évi országgyűlésen újból felmerült a kérdés. Ekkor, valószínűleg József nádor felkérésére Pollack Mihály készített terveket. Az építész minden jel szerint későn fejezte be tervét, így a nádor az országgyűlés 1840. május 12-i berekesztéséig már nem tudta bemutatni azt. A következő, 1843/44-es országgyűlésen szóba került ugyan a terv, de egyre erősödött egy nemzetközi pályázat gondolata is. A pályázatot 1844-ben írták ki az Országház megtervezésére, amely Magyarországon az első (nyilvános) tervpályázat volt. A próbálkozás pénzügyi fedezet hiányában és az 1848-as forradalmi események miatt eredménytelenül zárult.

Az Országház látképe (Rauscher Lajos akvarellje, 1900) (Forrás: Országgyűlés Hivatala)

1865-ben, a Habsburg Birodalom válsága arra késztette az uralkodót, hogy lépéseket tegyen a magyarokkal való kiegyezés felé, ezért összehívta az országgyűlést. A főrendiház ülésére a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermét szemelték ki, míg a képviselőház számára saját épület emelését határozták el. Helyét a múzeum tőszomszédságában a Sándor (ma Bródy Sándor) utcában jelölték ki, amely Ybl Miklós terve alapján készült el 1865 és 1866 között. Az ideiglenesnek szánt épület három és fél évtizeden keresztül szolgálta a magyar törvényhozást (ma a Budapesti Olasz Kultúrintézetnek ad otthont). Az épületek az évek során szűkösnek bizonyultak és egyre inkább felerősödött egy új, a képviselőházat és a főrendiházat egyaránt befogadó épület létrehozásának gondolata.

A főrendiház ülése a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

Az állandó Országház építését a Tisza Kálmán miniszterelnök által felterjesztett 1880. évi LVIII. törvénycikk rendelte el. A lehetséges helyszínek közül a Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslatára a Tömő teret választották ki, amely „egészen szabadon áll, 4 elég nyugalmas utcza által van határolva, szabad kilátással bír a Dunára s azonkívül egyik oldalán park fog elterülni, mely szintén üdülést és friss levegőt fog szolgáltatni. Így tehát ezen telek úgy kényelmi és egészségi tekintetben, mint a nyugodtabb munkálkodhatás szempontjából, minden igénynek megfelel”, szemben a többi, belvárosi helyszínnel. Ráadásul, „más államok fővárosaiban is a törvényhozó testületek számára szánt épületeket a folyók mellé igyekeztek elhelyezni, mint Londonban, Parisban stb.” Külön kiemelendő, hogy a téren lévő telkek állami tulajdonban voltak, s értékük is a legalacsonyabb volt. Az érvek között szerepelt, hogy a tér környéke meglehetősen elhagyatott, ugyanakkor mire az Országház elkészül, a „mostan elhagyott puszta telkeken díszes házsorok fognának emelkedni; annyival is inkább, a mennyiben ez esetben ezen vidékre egy-két kormányhivatalt is el lehetne helyezni”.

Budapest fő- és székváros térképe (1896), amelyen az új, állandó Országház helye látható. (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)

Az építésre kiírt pályázatot 1882. április elején hirdették meg és a tervek kidolgozására 10 hónapot adtak. A pályázat elméletileg nemzetközi volt, de a felhívást csak a magyar szak- és hírlapokban tették közzé, a külföldi szakmai közvélemény nem kis felháborodására. A megadott határidőre, 1883. február 1-jére 19 tervsorozat érkezett be. Ezekből a bírálóbizottság a négy legjobb pályaművet kiemelte, amelyek közül, hosszas vita után végül Steindl Imre neogótikus terv változatát javasolta megvalósításra.

Steindl Imre (1839–1902) (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Steindl Imre győztes tervét a bizottság kérésére több ponton módosítania kellett:

• A tervezett épület helyét 72 méterrel északabbra jelölték ki, hogy az Országház közepe az Alkotmány utca vonalába kerüljön, és tágasabb tér álljon rendelkezésre környezetének kialakítására. Ennek következtében kellett a téren található vízműtelepet először csak áttelepíteni, majd új helyre költöztetni.
• Az épület hosszát 285 méterről 265 méterre csökkentették, hogy az épület arányosabban nézzen ki.
• Steindl eredetileg csak két fő szintet tervezett, de a kiszolgáló személyzet és a hivatalnokok számára a földszint és a főemelet közé egy kisebb belmagasságú félemeletet iktattak be. Így az eredetileg kissé terjengős hatású, lapos épület összefogottabb, magasabb és ezáltal arányosabb lett.
• Az eredeti tervek szerint az épület dunai főhomlokzatának kiugró részei (rizalitjai) belógtak az alsó rakpartra. Innen közvetlen lépcsőlejárók vezettek volna a Dunáig, olyan hatást keltve, mintha az épület egyenesen a folyóból nőtt volna ki. A zavartalan rakparti közlekedés védelmében a végleges terven a kiugró részeket hátrébb helyezték, lemondva így a folyó és az épület közvetlen kapcsolatáról.
• Steindl terveiben a Duna enyhe kanyarulatát követve egy 1-2°-os törés lett volna az épület hosszanti tengelyében, amelynek kiegyenesítésére kérték.
• Az épület külsején véghezvitt legszembetűnőbb változtatás a tornyokat érintette. Az eredeti terven a dunai főhomlokzat két nagy tornyát és a két ülésterem pavilonját közrefogó négy-négy tornyot kis kupolák koronázták. Ezeket hegyes sisakokra cserélték.
• Az eredetileg 32 kisudvar számát 10-re lecsökkentették.

Steindl Imre eredeti, nyertes pályamunkája és a módosítások utáni tervek (Forrás: Országgyűlés Hivatala)

Az épület szükségességére, reprezentatív feladatára és a millenniumi ünnepségekre tekintettel végül megszületett a döntés. Az állandó Országház építési terveinek jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. törvénycikket Ferenc József 1884. május 22-én szentesítette.

Az Országház-látogatói útvonal végén, a Neÿ Béla teremben tekinthető meg az épület történetéről és építéséről szóló kiállítás. A tárlat a látogatói útvonalon kívül eső terektől a műszaki megoldásokon át a Ház virtuálisan megjelenített felépüléséig számos különlegességet mutat be.


Szíves figyelmébe ajánljuk az Országház Könyvkiadó honlapját, amelyen számos, az Országházról szóló kiadvány elérhető: www.orszaghazkonyvkiado.hu

Feltöltve - 2019-05-22 01:13:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK