170 éve fogadták el a magyar Függetlenségi Nyilatkozatot

A debreceni országgyűlés 1849. április 14-én kimondta a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását, amit ünnepélyes formában április 19-én a Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatában fogalmaztak meg.

I. Ferenc József császár az 1849. március 4-i kápolnai csata hírére kiadta az olmützi alkotmányt, amelyet a történetírás „oktrojált” – azaz „erőszakolt” – jelzővel illet. A császár által kibocsátott okmányt a békepártiaktól a republikánusokig minden párt elutasította. A tavaszi hadjárat megindulása után elérkezett az idő, hogy a szabadságharc vezetői válaszoljanak a Magyarország szuverenitását felszámoló alkotmányra. Abban mindenki egyetértett, hogy a válasz csakis a teljes elutasítás lehet.

Kossuth Lajos március közepén értesült Ferenc József birodalmi alkotmányáról, s az általa április 12-én előkészített válasznyilatkozat tartalmazta a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Ennek kibocsátásához azonban szüksége volt a magyar országgyűlés hozzájárulásához, vagyis ahhoz, hogy a nyilatkozat elfogadása parlamentáris úton és felhatalmazással történjen.

A Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozata (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Az Országos Honvédelmi Bizottmány elutasította az indítványt, s ezt követően Kossuth gondolata az országgyűlés két házának zárt ülésén sem kapott megfelelő támogatást. Miután a törvényhozókat nem sikerült maga mellé állítania, Kossuth a nyilvánossághoz fordult. Április 14-én – a szokásostól eltérően nem a református kollégium nagytermében, hanem – a debreceni Nagytemplomban tartott nyílt, „népgyűlés jellegű” képviselőházi ülést, ahol gyújtó hatású szónoklatával elérte az indítvány elfogadását. Az itt megjelenő tömeg hatására az országgyűlés közfelkiáltással elfogadta a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztásról és a függetlenség kikiáltásáról szóló javaslatot. Ezt követően az Országos Honvédelmi Bizottmány kormányzó-elnökké választotta Kossuth Lajost.

Kossuth Lajost kormányzóvá választják (Egykorú metszet után) (Forrás: Digitális Képarchívum, dka.oszk.hu)

Az indítványt öt nappal később, április 14-én erősítette meg az országgyűlés a Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatának elfogadásával. A nyilatkozat azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; nem hozott kedvező külpolitikai változásokat. A nyugati nagyhatalmak fontosabbnak ítélték Ausztriát az európai egyensúlyhelyzet fenntartásának szempontjából, így Magyarország és a nyilatkozat támogatottsága elmaradt. Mindezzel együtt az indítvány, amelyet a hadsereg nehezteléssel fogadott, különösebb hátrányos következményekkel nem járt, mert az orosz seregek segítségül hívását már a hír megérkezte előtt elhatározták Bécsben. Végérvényesen eldőlt, hogy a Magyarország és Ausztria közötti konfliktus csak valamelyik fél teljes győzelmével érhet véget.

A magyar törvényhozás ezer éve című tárlat 1848–49-es enteriőrjének részlete Kossuth Lajos íróasztalával és Batthyány Lajos miniszterelnöki bársonyszékével (Fotó: Bencze-Kovács György)

Feltöltve - 2019-04-19 08:15:00.
Kategória: HÍREK, ESEMÉNYEK